Sokan úgy gondolják, hogy Görögországba csakis repülővel érdemes menni. Ez azért nem mindig van így. Ha Athén környékét vagy épp a Meteorákat szeretnénk megnézni, bizony autóval is érdemes elindulni. Igaz, több határon át vezet az út, ahol sokszor több órás a várakozási idő, de ha mondjuk, valaki ismeri a kisebb határátkelőket, akkor megúszhatja a várakozást legrosszabb esetben is egy órával. Mi így tettünk és egyedül a magyar-szerb határon álltunk kerek egy órát odafelé, visszafelé ez 35 perc volt, az összes többi határon maximum tizenöt-húsz perc volt a várakozási időnk. Két gyerekkel a hátsóülésen bejártuk a Balkán-, a Peloponészoszi- és az Attikai-félszigetet, elmentünk először a Meteórákhoz, majd lementünk egészen Athénig, onnan pedig elkirándultunk egyetlen hét alatt a félsziget több pontjára is. Szuper volt. Nem mondom, hogy nem volt hosszú az út, és nem megdöbbentően szemetes, koszos és lelakott itt-ott Görögország, de a történelmi emlékhelyeik valóban gyönyörűek, egyszer nagyon is érdemes volt bejárni és megnézni őket.

Az 5+1 dolog, amit mi mindenképpen ajánlunk megnézni:

1. Meteórák

Mi Budapestről egyenesen Kalambakába, a Meteórákhoz mentünk. Ez az út mintegy tíz óra volt. Szinte végig autópálya van, egyedül az utolsó egy-két órás szakasz szerpentines, kanyargós, hegyi út. Ott azért lassabban lehet haladni, cserébe viszont a táj gyönyörű.

Érdekes, hogy Észak-Makedóniát elhagyva hirtelen eltűnnek a benzinkutak, vagy legalábbis nagyon-nagyon leritkulnak. 80-100 kilométerenként van egy-egy, ha van. Ha van is épület az út mentén, az szinte biztosan "szétgrafitizett" és elhagyatott. Olyan Görögországnak ez a szárazföldi része, mintha 20-30 évet megállt volna az idő.

Kalambakában alig volt turista. Nemcsak az utcákon, hanem a hotelben is, pedig augusztusban, főszezonban jártunk ott. A Meteoráknál viszont már voltak. Turistabuszok is. A parkolást az út szélén oldják meg az idelátogatók. Kalambakából remekül körbejárható mind a hat fő kolostor.

Az Agia Triada-nál (Szentháromság-kolostor, Monastery of the Holy Trinitiy at Meteora)

Mi a Famissi Eden Hotelben szálltunk meg, ami ár-értékarányban teljesen megfelelő volt, nemcsak az elhelyezkedése, hanem például a kültéri medencéje miatt is. A hosszú nap után a gyerekek nagyon élvezték, hogy csobbanhattak egyet a melegben.

Egy nap kényelmesen három-négy kolostor járható be, ha autóval vagyunk, de figyelni kell arra, hogy melyik kolostor melyik nap van zárva. Mi első nap négy kolostort tudtunk végigjárni, a második napra maradt az utolsó kettő.

Először azt hittem, tériszonyosként földbe gyökeredzett lábbal képtelen leszek végigcsinálni a túrát, nem is tudom, mit gondoltam, de aztán rájöttem, hogy nagyon szépen ki vannak építve a kolostorok lépcsői és a hozzájuk vezető sétautak. A leparkolt autótól egy-másfél óra alatt mindegyik végigjárható, aztán lehet visszaszállni az autóba és továbbmenni a következőhöz.

Valamennyi kolostor csodás, egyedi élményt nyúlt, és mindegyik más és más miatt szép és emlékezetes. Engem a legjobban a Varlaam-, az Agia Triada-, a Metamorphoseos- (Megalo Meteoro) és az Agios Stefanos-kolostor bűvölt el.

Az Agia Triada (Szentháromság-kolostor, Monastery of the Holy Trinitiy at Meteora) előtt

Az Agia Triada-hoz (Szentháromság-kolostor, Monastery of the Holy Trinitiy at Meteora) vezető alsó úton haladva

Ha már a Meteóráknál járunk mindenképpen ajánlott este, naplementekor is visszamenni a kolostorokhoz. Ámulatba ejtő látvány. Egészen más arculatát mutatja meg olyankor ez a mesés táj. Amikor mi ott jártunk, este 20.30 körül ment le a nap és ilyen felejthetetlen látványt nyújtott a lenyugvó nap:

Mögöttem a csodaszép naplemente a Meteóráknál

 2. Az Akropolisz Athénban

Kalambakától Athén mintegy négyórányi autóútra fekszik. Nekem a város rettenetesen szemetesnek tűnt, az utcákon autózva egyáltalán nem olyan érzése volt az embernek, mintha az Európai Unióban lenne. Rengeteg olyan épület van szerte a városban, amely vagy sosem készült el, vagy kitörték az ablakait, szétgrafitizték a falait, és hagyták az enyészetnek. Felújított épületeket alig-alig látni. Pedig ez a város nagyon szép is lehetne.

Az athéni Akropolisz viszont valóban monumentális. Mi már kora reggel odataxiztunk, azt gondolva, hogy akkor majd nem lesznek sokan, elkerülhetjük a tömeget, hát tévedtünk. Már a jegypénztárnál óriási sor kígyózott. Egészen a bejárattól, fel a Parthenonig lépésben haladtunk a hömpölygő tömeggel. Fogalmam sincs, van-e olyan napszak, amikor kevesebben vannak, gyanítom, hogy nincs, de megéri kivárni a sort. Fent a Parthenonnál már nem érződik annyira a tömeg. Viszont a kövek iszonyúan csúszósak. Nem is gondolná az ember mennyire. Előttünk többen megcsúsztak, és a szemünk láttára esett el úgy egy hölgy, hogy a homlokát beverve elájult. Orvosi segítségre szorult, úgyhogy csak óvatosan! Ez egész Athénre érvényes!

Az athéni Akropoliszt i. e. 5. században, Athén virágkorában építette Periklész, így immáron több mint kétezer éve uralja Athén látképét. Ez a város egyik legfontosabb és legjellegzetesebb látványossága. Itt található Dionüszosz színháza, amelyet az i. e. 4. században építettek a déli lejtőre.

Herodes Atticus színháza az Akropolisznál

 Mögöttünk a csodaszép Parthenon (Athéné híres temploma)

 A Parthenon oszlopai

Ha már itt járunk, érdemes az ókori Agorát is megnézni, amely egy 15-20 perces sétával elérhető az Akropolisztól.

Az ókori Agora és mögötte, fent az Akropolisz látképe

Az Agora (Piactér) az i. e. 600-tól volt az ókori Athén politikai életének központja.

Mi összesen négy éjszakát töltöttünk Athénban, ami teljesen elég is volt, még úgy is, hogy közben onnan jártuk be szerte a félszigetet. A szálláshelyünk a Novotel Athens volt. 

3. Mükéné

Mükéné számomra hatalmas élményt nyújtott. Ott sétálni a romok között, magamba szívni a pazar látványt, feledhetetlen volt.

A falakkal megerősített mükénéi palotát 1874-ben Heinrich Schliemann régész fedezte fel. A "mükénéi" jelző az i. e. 1700-1100 között itt virágzó kultúrára utal. A hegytetőn meghúzódó palotát egykor az uralkodó osztály birtokolta, a kézművesek és a kereskedők a falakon kívül éltek. A város i. e. 1100 táján néptelenedett el. (Forrás: Görögország - Athén és a szárazföld c. könyv, Útitárs)

A romok között sétálva 

A híres titkos lépcső, amely 99 fokból áll. Ez vezet le a citadella alatti ciszternához, amelybe csatornákon keresztül érkezett egy váron kívüli forrás vize. A segítségével vészelték át az ostromokat. (Forrás: Görögország - Athén és a szárazföld c. könyv, Útitárs)

Mükéné romjai a távolból

Érdemes a múzeumot is megnézni, mert csodálatosan szép leletanyag található itt:

A múzeum belső tere

"A" sírkör, amelyben hat királyi család 19 tagja nyugodott egykor.
 

4. Epidavrosz vagy Epidaurus

Epidaurus az egyik kedvenc helyem lett. Ez az egyik legnagyobb színházépület Európában, amely az ókorból megmaradt, és egyben itt maradt fenn az egyetlen kör alakú, ókori orkhesztra (színpad) is. Lenyűgöző látvány. A hely fekvése és az akusztikája valami eszméletlen jó, már-már tökéletes. A színház tervezője egyébként az ifjabb Polükleitosz volt, aki az i. e. 4. században élt.

A színház látképe a legfelső sorokból

Mi a színházban

5. Posseidon temploma

Az i. e. 444-ből származó templom a Szunion-hegyfok szikláira épült. Felsétálva a meredek úton, amely a romokhoz vezet, elénk tárul a sziklák alatt elterülő tenger mesés látványa. Szinte állandóan fúj erre a szél, mivel a templom romjai egy magaslaton találhatóak. A bejárattól nem messze étterem és mosdó is van.

Mi egy standolással kötöttük össze ezt a kirándulást. Ha erre jártok, érdemes itt is megállni.

Posszeidon templomának dór oszlopai

 A gyerekek pihenőt tartottak a sziklán ülve, mögöttük a kéklő tenger

6. Delphoi

Delphoi volt számomra a legek lege Görögországban. Gondolkodtunk rajta, hogy hazafelé útba ejtsük-e, főképp azért, mert ez nagy kitérőnek tűnt, és mert az útikönyvek leírásai alapján közel sem tűnt annyira monumentálisnak, mint amilyen valójában volt. Azt hittük, maximum 1 óra alatt bejárható, és csupán néhány oszlop- és épületmaradvány maradt meg, de tévedtünk. Három órát töltöttünk ott. Közben észrevétlenül megmásztunk egy fél hegyet, amíg a legfelső részre értünk, ahol az ókorból megmaradt egyik legnagyobb stadion is látható.

A legenda szerint, amikor Zeusz két sast engedett szabadon a világ ellentétes végein, a két madár Delphoi egén keresztezte egymást, ezáltal kijelölve a világ közepét. A várost Apollón lakhelyeként is tisztelték. I.e. 8. századtól a világ minden tájáról érkeztek ide látogatók, hogy tanácsot kérjenek azzal kapcsolatban, hogy miként tegyenek. (Forrás: Görögország - Athén és a szárazföld c. könyv, Útitárs) A jósda egyébként a kétértelmű jóslatairól is híres volt.

Delphoi-t ki ne hagyjátok, ha erre jártok!

Delphoi - mögöttem Apollón templomával

Az Athéna Pronaia szentély melletti tholosz

Plusz infó: Ami nagyon klassz Görögországban, hogy európai uniós útlevéllel 50% kedvezmény jár a belépőjegyeknél bizonyos korosztálynak, és a gyerekeknek ingyenes a belépés a múzeumokba és az emlékhelyekre. Ez kellemes meglepetés volt.

Remélem, tetszett a bejegyzés és hasznosnak találtátok az itt leírtakat! Ha van kedvetek, kövessetek a Facebookon, az Insatgramon, a Tiktokon és a YoutTube-on! A Facebook zárt könyves csoportomat itt találjátok: Tomor Anita Könyvek.

Várlak benneteket szeretettel mindenhol!