KÖNYVEK I UTAZÁS I INSPIRÁCIÓ

Tomor Anita

Amit a fekete halálról, azaz a pestisről tudni érdemes

2017. május 12. - Tomor Anita

A pestis, azaz a fekete halál évszázadok óta a legrettegettebb betegség nemcsak Európában, hanem az egész világon. Volt idő, mikor akkora pusztítást végzett, hogy egy egész városnyi embert tűntetett el napok alatt az élők sorából. Egy baktériumfertőzés okozza a szörnyű, igen sokszor halálos kimenetelű megbetegedést, melyet főként rágcsálók és az azokon élősködő bolhák terjesztenek. Negyven napos karanténnal, azaz a megbetegedettek elkülönítésével védekeztek ellene századokon át. Ma már szerencsére ritkán fordul elő, de érdemes róla tudni egyet s mást.

 

790_hq.jpg

 

A pestist, vagy más néven dögvészt a Yersinia pestis nevű baktérium okozza. A rendkívül fertőző betegséget egészen 1894-ig nem tudták gyógyítani. A fertőzés kórokozóját egy svájci mikrobiológus Alexandre Yersin hongkongi kiküldetése idején fedezte fel. A feljegyzéseiben írt arról, hogy a pestis kórokozója főként patkánybolháról kerülhet át emberre, de cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap, innen ered a fekete halál kifejezés.

Három típusát ismerjük.

 

nicolleblackdll-g.jpg

  

A pestis típusai:

 

Szeptémiás/szeptikémiás pestis

A szeptémiás/szeptikémiás pestis nyílt sebeken keresztül terjed, így kerülnek a véráramba a baktériumok. Magas lázzal, hidegrázással, fejfájással és általános rossz közérzettel jár, kezelés nélkül 36 órán belül megöli az áldozatot.

 

Tüdőppestis

A tüdőpestis a legritkább fajtája, mely az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed. Ezt a típust a legtöbben macskáktól kapták el, általában a téli időszakban. A lappangási idő néhány nap, utána azonban az esetek 95%-ban azonnali halált okoz. Elkékült száj és köhögés jellemzi a betegséget. A halált többnyire fulladás okozza.

Ez a típusa a pestisnek ma már nagyon nehezen kutatható, hiszen napjainkban szerencsére igen ritka.

 

Bubópestis

A bubópestis vagy más néven mirigyláz, mirigypestis a leggyakoribb és legismertebb változata a pestisnek. Általában akkor alakul ki, ha a beteget fertőzött bolha csípi meg. Orrvérzés, végtagfájdalmak, fejfájás, láz, bizonytalan járás és tudatzavar (halandzsázás) lép fel, erről lehet a legkönnyebben felismerni a betegséget. A középkori forrásokban itáliai városlakók írták le, hogy a betegek nem egyszer önkívületi állapotban meztelenre vetkőzve az utcán járkáltak. A nyirokcsomók néhány óra után megduzzadnak, fájdalmas göbök/csomók alakulnak ki, melyek akár tíz centiméter átmérőjűek is lehetnek és miután bevéreznek és elfeketednek, kifakad a bennük lévő genny. A túlélési arány ennél a típusnál volt a legnagyobb. Az esetek fele akár túl is élhette a megbetegedést, amennyiben kibírták a borzalmas tüneteket. A halálozási ráta 50-80%-os volt.

 

A betegség kezelése

Ma már antibiotikum kúrával kezelhető a betegség. A protokoll szerint a pestisgyanús betegeken egy napon belül meg kell kezdeni a kezelést, így jó eséllyel 5% alá csökkenthető a halálozás lehetősége.

Régen az orvosok, illetve a gyógyítók ún. pestis maszkot használtak, amikor a betegek közelébe mentek, így védekeztek a betegséggel szemben.

 

plague-doctor-mask-640x533.jpg 

Megelőzése ma és régen

A legjobban harcolni a betegség ellen a higiéniai körülmények javításával lehet. Régen, amikor még nem volt erre lehetőség, a pestis ellen a legjobban bevált védekezési mód a karantén volt. Már a középkorban is alkalmazták. Negyven napig lezárták azt a várost, illetve azokat az otthonokat, ahol a betegség felbukkant. Sokszor az egészséges családtagok is bent rekedtek a betegekkel, akikről senki nem feltételezte, hogy negyven nap után élve kijönnek onnan. A feljegyzések szerint akadtak túlélők a járványok idején, és aki túlélte a rettegett betegséget, örökre védett maradt a pestissel szemben.

 

Pestis, mint "biológiai fegyver"

A járványos megbetegedésekben elhalálozott emberek tetemeinek bejuttatása a várfalak mögé és a kutak megfertőzése állati tetemekkel már az ókorban is kedvelt és bevált haditaktika volt. Az első alkalom mégis, amikor bizonyítottan "biológiai fegyverként" használtak fel egy betegséget, az a középkorban történt. A legnagyobb európai pestis járvány 1347-1353 között pusztított. 1346-ban a tatárok a Krím-félszigeten található Kaffa erődjébe katapultjaikkal pestisben meghalt katonák tetemét lőtték be. A járvány napokon belül megjelent a városban, a lakosság hajókon próbált elmenekülni a városból, így a betegség eljutott Konstantinápolyba, Velencébe, Genovába és Marseille-be is. A betegség gyors terjedésének fő oka az volt, hogy a hajókon az embereken kívül patkányok és velük együtt bolhák is utaztak, melyek a kikötővárosokban könnyű szerrel el tudták terjeszteni a betegséget.

A WHO szerint a pestis a tizenkét legveszélyesebb biológiai fegyver egyike és még ma is tartani kell a felbukkanásától.

 

Pestis Magyarországon

A régészeti leletek alapján a pestis járványok Magyarországon nem végeztek akkora pusztítást, mint Nyugat-Európában. A kutatások alapján vélhetően ez annak is volt köszönhető, hogy Magyarországon zömében „B” vércsoporthoz tartozó lakosok éltek. A pestis járványban áldozatul esett emberek vércsoportja a maradványok alapján általában „A” típusú volt.

Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738-ban volt.

 

A képek forrása: Google

A bejegyzés trackback címe:

https://tomoranita.blog.hu/api/trackback/id/tr9712501567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mindenuttjooo · https://www.facebook.com/mindenuttjooo/ 2017.05.13. 21:50:27

Szintén Velencéhez kapcsolódik a karantén is. Már a középkorban is többször alkalmaztak "karantént", bizonyos járványok, pl. pestis idején. Először fejlettebb városokban, például a Velencei Köztársaságban. A karantén szó a quaranta olasz szóból ered, ami negyven-et jelent, ugyanis ennyi napig tartották a betegeket elzárva.

mindenuttjooo · https://www.facebook.com/mindenuttjooo/ 2017.05.13. 21:51:15

A Velencei Karneválon az egyik legnépszerűbb a hosszú orrú Pestis Doktor maszkja, mely a velencei pestisjárvány idején viselt orvosi védőöltözet emlékét őrzi. Először az 1630. évi velencei pestis idején említi egy bizonyos Lancetta nevű patikus, hogy néhány orvos „különös viseletben” járja a pestises utcákat, hatalmas csőrszerű álarcot viselnek, a fejük búbjáig beöltöztek, kesztyűs kezükben hosszú pálcát hordtak.

lutria 2017.05.13. 21:51:59

Mindig is érdekelt hogy amikor a pestises és egyéb fertőző betegségben meghaltakat pakolták a katapultra vagy dobálták a kutakba stb.a támadók hogyhogy nem kapták el a betegségeket és pusztult ki az ő seregük is?
És mit kezdtek egy hullákkal teli és fertőző várral/várossal miután "megnyerték" a csatát?
Biztos ami biztos minden mozgás megszűnése után 40 napig nem mentek be fosztogatni se?

Tomor Anita 2017.05.13. 22:05:41

@lutria: Ez egy jó kérdés. Szinte biztos, hogy akik a katapultokra pakolták a tetemeket megfertőződtek, vagy jó eséllyel megfertőződhettek, de szerintem háború idején úgy voltak vele a hadvezérek/királyok, ennyi feláldozható ember belefér, a győzelem a fontos.
Én nem mentem volna be negyven napig, az biztos. :D Kivártam volna. Persze csak, ha tudtam volna, hogy negyven nap letelte után már nem fertőz a betegség.
De véleményem szerint nem is feltétlenül kellett megvárni a negyven napot, a "feláldozhatókat" akár előre is küldhették elvégezni a piszkos munkát (pl. összeszedni és elégetni a hullákat, stb.) és fosztogatni.

Spdx 2017.05.15. 11:10:11

@Tomor Anita: A katonák jórészt a zsákmányért / fosztogatásért harcoltak.
Egy katona számára pedig az emberélet nem ért olyan sokat. Hülyén hangzik, de még a saját élete sem ért annyit, hogy lemaradjon a fosztogatásról. Különben nem ment volna katonának.